Tihany bemutatása Műemlékek Természeti Értékek
|
Megye: Veszprém megye Kistérség: Balatonfüredi Telefon körzetszám: 87 Lakosság száma: 1352 Földrajzi koordináták: É 46° 54' 50.8", K 17° 53' 14.79" Telefon körzetszám: 87 Tájegység: Balaton |
 |
A Balaton egyetlen félszigete festői fekvése, földtani érdekességei, történelmi műemlékei, növény- és állatritkaságai évente közel egymillió turistát vonzanak. A tájképet a vulkánikus erők évmilliókkal ezelőtt alakították ki. A krátermaradványokban jött létre a Balaton vízszintjénél magasabban fekvő két tó: a Belső- és Külső-tó. A félsziget területén feltárt régészeti leletek igazolják, hogy azt már az őskor óta emberek lakták. A középkorban történt a mai Tihany település ősének a megalapítása, amikor 1055-ben I. András király itt építtette meg a királyi család temetkezőhelyét és föléje monostort, amelybe bencés szerzeteseket telepített. Ezzel vette kezdetét a bencés apátság élete. A 16-17. századi török háborúk idején várrá alakított monostor elpusztult, de a 18. században barokk stílusban újjáépült, s azóta a félsziget keleti ormán, a Balaton felett, Tihany ősi jelképe. Néhány éve ismét a bencés szerzetesek a barokk apátság tulajdonosai és a Bencés Apátsági Múzeum fenntartói. A geológiai érdekességek mellett a ritka növények és állatok élőhelye is a félsziget, amit 1952-ben – Magyarországon elsőként – tájvédelmi körzetté nyilvánítottak. A félsziget természetvédelmi kezelője a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság. Túrázásra számtalan lehetőség nyílik, érdemes felkeresni a Barátlakásokat, az Aranyházat, a Kiserdő-tetőt és még sokáig sorolhatnánk a további természeti látnivalókat. A település állandó lakosainak száma 1400 körül van, akik közvetve illetve közvetlenül a turizmusból élnek. Tihany nemcsak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, mely minden évszakban kínál valami érdekes látnivalót. Vonzereje elsősorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, programok, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.
Tihany szárazon a 71-es főúton, az északi partról gépkocsival (busszal), kerékpáron vagy gyalog közelíthető meg, mivel a vasút nem állandóan a partvonalon halad, megálló csak Aszófőn (kb. 5 km) van és például a Tihany expressz is csak Balatonfüreden (kb. 8 km) áll meg. A 71-es útról lekanyarodva az országút a Gödrös nevű földrajzi egység és szabad strand mellett visz el, és a kiépített part mellett számtalan horgászhely és pihenőpad található.
Vízen a település a Szántód és Tihany között a nem egész évben közlekedő kompon (vagy egyéb hajón, esetleg úszva) közelíthető meg a félszigetnek a tóba legmesszebb benyúló pontjánál. A félsziget legmagasabb része a Csúcs-hegy.
A félszigetet a kompkikötőtől keleti irányban lehet a part mentén megtekinteni, míg a nyugati oldalon a Sajkodon át vezető úton, amely a part mellett gépkocsik elől le van zárva, és amely út végében egy kikötő van, de a szigetet így nem lehet körbejárni. (Bozsai öböl)
A szárazföld felől bevezető út mellett jobbra fekszik a Külső-tó, amelyet nádas övez, és a természetvédelmi okokból nem látogatható. Más a használata a falu déli részén fekvő Belső-tónak, amely körül pihenőpark, futballpálya és játszótér található, és amely leghamarabb fagy be télen, és ezért kedvelt korcsolyapálya is. Itt találhatók az egykori gejzír működésének maradványai.
A lakott településen kívül szőlők, legelők, erdők és levendulaültetvények találhatók az amúgy itthon először (1952) itt Nemzeti Park kategóriába sorolt környéken. A természetvédelemnek ezt a minősítését az egyedülálló geológiai képződmények indokolták, mivel számos vulkáni eredetű kőzet és terepképződmény található a tájban.
A helyi házak nagyrésze is az itt bányászott tihanyi fekete kőből épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett. A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, "amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt «vulkáni süveg» magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára." – írják róla a geológusok.
A két lefolyástalan területen található (volt krátergödör) tavak és a Balaton-part nádasait rendszeresen aratják, a kitermelt nádat még ma is szívesen használják tetőfedésre és egyéb célú, főleg építőipari értékesítésre. A halászat és földművelés mára már nem jelentős, főleg, hogy a Balaton halállománya megcsappant és erősen átalakult, ezért a helyben lakók az idegenforgalmat szolgálják ki, mind ingatlanaikkal, mind munkaerejükkel.
A Tihanyi Apátság temploma és altemploma
|
Tihany magyar történelmi vonatkozású múltja I. András királlyal kezdődik, aki 1055-ben itt építtette meg családja temetkező helyét, és egyben egy kolostort is. Ez a sír a mai apátság altemplomában megtekinthető. Az altemplom a magyarországi román kori építészet egyik szép alkotása. A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt. |
 |
A Tihanyi Apátság latin nyelvű alapítólevele a definiálás régi szabályai szerint a kérdéses terület elhatárolásából indul ki, és a birtokhatárok leírásakor számos magyar szót és kifejezést tartalmaz. Ez, a Tihanyhoz kötődő nyelvemlék az apátság alapító levele számít a legbecsesebb relikviának, amelynek eredeti példánya Pannonhalmán tekinthető meg Pannonhalma, másolata ennél több helyen, például itt.
A kolostorba, a mai tihanyi apátságként ismert intézménybe bencés szerzetesek kerültek, amely rend az apátságot a XVIII. század során újjáépítette, majd az államosításban elvesztette. Ma már ismét az ő tulajdonuk, az épületet ismét renoválták, és a két felépült torony 1752 óta a félsziget jelképe. Az apátság mai, barokk stílusú temploma a domb tetején nemcsak a környék, hanem Magyarország egyik emblematikus jelképe is.
A tihanyi vár
| A tihanyi dombon vár, illetve erőd is állott, amelyet a török háborúk idején az ellenség nem tudott elfoglalni. Nyomai illetve maradványai ma is láthatók a félsziget számos turistaútvonala, tanösvénye, azaz jelzett sétaterv térképei segítségével. Ilyen útvonal a Lóczy-Tanösvény (Nyereg-hegy, Csúcs-hegy, Gejzírmező, Aranyház, Kiserdő-tető, Óvár, Barátlakások érintésével). De van „Történelmi emlékhelyek” túra is a Barátlakások, Apáti templomrom, Újlaki templomrom köré szervezhetően. |
Néprajzi műemlékek
Műemléknek számít még az apátság altemploma mellett az egykori apátsági pince-présház együttese. Kirándulásra csábít az Óvár-hegy földsáncrendszere is, mely a középkorban remetetelep volt. Továbbá fontos épület együttes a tihanyi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, skanzen, illetve a Kálvária-hegyen lévő tihanyi kálvária is. A tihanyi dombok a földnyelv töve felől nézve, az előtérben Aszófővel
Tihanyban halászták, amikor még volt, a gardát, a látott halat, amelyet a halleső halász a parti hegy tetéjéről figyelt, és észelt sötét foltként, majd jelzett a vízen lévő társainak, merre haladjanak.
Tihanyban nyaralt és dolgozott sok éven át Illyés Gyula és Borsos Miklós is; Sajkodon élt néhány évig Németh László. De számos más művészt és alkotót is megihletett a táj, akár úgy is, hogy munkájának olyan címet adott, amelyben a Tihany szó előfordul.
Bencés Apátsági Múzeum
| A múzeum különleges értéke a kőtár, de időszaki egyházművészeti, képzőművészeti kiállításokat is rendeznek itt. Az épület nevezetessége az is, hogy az utolsó magyar királyi pár, IV. Károly és felesége, Zita királyné itt töltötték utolsó magyarországi napjaikat 1921. október 26-tól 31-ig, mielőtt Madeira szigetére száműzték őket. A szobák, melyeket a királyi pár használt, ma a múzeum részeként megtekinthetők. Az Apátsági Múzeumban látható a barokk templom restaurált kórusa és sekrestyéje. Bemutatják a templom faragott berendezését és a karzatot, amit Stuhlhof Sebestyén (1723 k.-1779) készített 1752-64-ben. A templom történetéhez kapcsolódik A barokk feltámasztása a tihanyi apátsági templomban című restaurálási bemutató. |
 |
I. András kriptája
| Az egyetlen épségben megmaradt magyarországi királyi temetkezőhely, ez az I. András király által 1055-ben építtetett háromhajós, román csarnokkripta. A király 1060-tól nyugszik ebben a kriptában. |  |
Visszhang-domb
Egykor Tihany legnagyobb nevezetessége volt, Csokonai Vitéz Mihály is megénekelte "A tihanyi Echóhoz" című versében. Régen 15 szótagú mondatot is visszavert, még Balatonfüredről is ide kirándultak a vendégek visszhangot hallgatni. Ma már csak egy-két szótag hallható szélmentes, csendes időben. A Visszhang-domb a Pisky sétány végén található.
Óvár
Az Óvár nevű hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a korai vaskorban épült. Ez a Balaton-felvidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye volt.
Halomsírok
| Az Óvár déli lejtőjén találhatók. Az ide temetett fejedelmek sírjai fölé emelt több méter magas föld- és mészkőhalom. A halomsírok egy részét a 70-es években feltárták, s a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak, melyek a pogány szertartás eseményeire utalnak. |
Kaie Zoltán képe
|
1793-ban épült, téglalap alaprajzú építmény. A harangláb négy fehér pilléren álló, zsindellyel fedett építmény, melyet még ma is használnak.
Egykori Apátsági borospince, présház
Az apátsági birtokon termett szőlő feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belső-tó északi partján az egyedülálló, dongaboltozatos pincét, és a klasszicista stílusú présházat. Tihany már a monostor alapításakor is jelentős bortermelő hely volt, s mind a mai napig az is maradt.
Egykori apátsági magtár
A 19. században épített magtár (granarium) a község legnagyobb tömegû épülete. A kétemeletes, durva vakolású épületet, a helyi szokásoknak megfelelõen, sima fehér szalagok, ill. ablakkeretek tagolják. A felújított épület ma a község mûvelõdési háza.
Egykori apátsági községkocsma
A 19. században épített kocsma-fogadó a közösségi élet fontos helyszíne volt a faluban. Átalakítását követõen ma is a turisták kedvelt helye a Fogas Csárda.
Egykori apátsági orvos lakóháza
A mai posta épülete régen az apátsági orvos lakóháza volt. A 19. században épült, szerény, földszintes klasszicizáló épület 1-3-1 ablaktengellyel, a középsõ 3 ablak enyhe rizalittal kiemelve, ezt a 4 széles falpillér hangsúlyozza.
Egykori Sport Szálló
A hajóállomáson 1923-ban épült Sport Szálló. Ma sajnálatos módon elhanyagoltan látható a Fürdõtelep egykor legszebb épülete, melyet szépen gondozott árnyas park vesz körül.
Egykori apátsági majorság
A Tihanyi apátság birtokain a 18. század óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek a Belsõ-tó falu felé esõ partján. Ma is eredeti állapotában látható a juhhodály és a 11 pár pilléren nyugvó lábas pajta, itt nyaranta a Képzõmûvészeti Akadémia hallgatói
dolgoznak. A marha-, tehén-, borjúistállók felújított épületeit a Kõrösi Csoma Sándor Alapítvány kulturális- és turisztikai célra hasznosítja. Az egykori cselédház ma felújított lakóház.
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
A Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre 1927-ben az intézetet. Az ennek helyet adó - Kotsis István tervei alapján - 5 pavilonból álló épületegyüttes 1926- 27-ben épült.
Habsburg József főherceg nyaralókastélya
1924-25-ben épült a mintegy 2 hektáros parkban álló gyönyörű épület, melyet Kocsis István tervezett. Ma szállodaként üzemel.
Akasztódomb
A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevők elfogására, elítélésére és kivégeztetésére, s a bitófát ezen a helyen állították fel.
Természeti értékei:
a Bozsai-öböl
a tihanyi tavak: a Balaton, a Külső-tó, a Belső-tó és a Rátai-csáva,
a kalderaperem maradványai (itt található a "kecskeköröm" nevű mészkőkövület, mely egy őskori kagyló maradványa),
a Csúcs-hegy vulkanikus gejzírkúpja,
a Nyereg-hegy sziklás gerince, melyről csodálatos panoráma nyílik a Balaton-felvidékre és a Bozsai-öbölre,
az Apáti-hegy bazalttufa sziklái, melyen még megtalálható az egykori Apáti-templom romja,
és a Szarkádi-erdő, mely a félsziget délnyugati hegyeit borítja. Változatos faállománya több védett állatnak ad otthont, például a nagy hőscincérnek.
A Gejzírmező a Szarkádi-erdő és a belső-tó között terül el. Mintegy 3 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti negyedidőszakban keletkezett. A vulkáni utóműködés során forró víz áramlott az egykori felszínre. A feltörő vízből kicsapódó gejzirit megszilárdulva gejzírkúpot hozott létre, mely ma érdekes természeti látványosság. A legnagyobb az Aranyház-gejzírkúp, mely a tömegesen rátelepedett sárga zuzmóról kapta a nevét
Babamúzeum - (Visszhang u. 4.) Nyitva: K-V: 10-08 óráig
Skanzen - (Battyány u. 36.) Vonzó látványosság a skanzen jellegű Ősközség néhány épülete, melyek a hajdani halászó, földművelő lakosság életét mutatják be.
Ciprián-forrás
Remetetelep - kőbe vájt, egykori barátlakások
Népművészeti Ház
Fazekasház
- Sajkod
- felnõtt 150,- Ft
- nyugdíjas, katona, diák, tihanyi állandó lakos 80,- Ft
- 16 év alatti gyermekek részére ingyenes
- Hajóállomási strand
- felnõtt 350,- Ft
- gyermek, diák, nyugdíjas 180,- Ft
- tihanyi állandó lakos 50,- Ft
A Gödrösi és a Somosi strand INGYENES!
